LECTIO DIVINA

Evangélium feldolgozása lectio divina módszerével

1. Emlékeztessem magam, gondoljak arra, hogy Isten jelenlétében vagyok! Sóhajtsak egy nagyot, és ebbe foglaljam bele és lélegezzem ki minden gondomat, hogy most ezeket félretéve csak az evangéliumi szakasz nekem szóló üzenetére tudjak koncentrálni. 2 p

2. Olvassam el Isten szavát, közben képzeljem el a jelenetet! Közben vagy utána figyeljem meg, mi hat rám az olvasottakból: egy szó, egy érzés, egy arckifejezés, egy embertípus, egy jellem, egy jelenet, egy szimbólum, egy érzés, egy hangulat? 5 p

3. Most félretehetem a szöveget és csak arra figyeljek, ami megérintett. Erre több lehetőségem van, saját személyiségemnek megfelelően: 5 p

  • Írjam le azt a szót, mondatot,
  • Ismételgessem a szót, szavakat, akár halkan kimondva,
  • Rágjam meg a gondolatot, a mondatot,
  • Szólítsam meg azt a személyt,
  • Fogjam meg a kezét, a vállát,
  • Vitatkozzak vele,
  • Rajzoljam le pár vonással, ami fontos nekem,
  • Nyissam ki a tenyerem, a karomat, hogy így még jobban befogadhassam a lényeget,
  • Lélegezzem be a lényeget,
  • Üljek le a jelenetben és időzzek el ott,
  • Keressek párhuzamot a saját életemből,
  • Tegyek egyszerű mozdulatokat,
  • Keressek szagokat, illatokat,
  • Nézzem meg a fényeket, honnan jönnek, hol vannak,

4. Most forduljak Jézushoz (Máriához, Józsefhez, a jelenet egy szereplőjéhez), és mondjam el neki mindazt, amire jutottam! Nagyon jó, ha röviden le is írom, hogy tisztázódjon bennem a lényeg. Jézusnak elmondhatok mindent, és hallgassak, várjak az Ő válaszára - adjak neki időt válaszolni, ne siettessem! 5 p

  • Itt újra alkalmazhatom a nekem szimpatikus módszert

5. Most ha tudom, szemléljem az elém tárult titkot, kérdést, választ, amiben meg tudok nyugodni.

6. Ezután gondolataim elkalandoznak és figyelmem gyengül, elfárad. Ha ezt észrevettem, kezdjem újra elölről az egészet. Keressek új arcot, új mozdulatot, szót az olvasás során, ami most megérint engem - valószínűleg más lesz, mint az előbb.